Ahogyan egyenáram esetén egy ellenálláson átfolyó áram erősségét Ohm-törvénnyel ki lehet számítani, ugyan úgy lehetséges váltakozóáramnál is. Mivel a feszültség egy függvény, ezért az áram függvényét kell számolni.
$ I(t) = \dfrac{U(t)}{R} $
$ U(t) = U_{cs} ⋅ sin(\omega ⋅ t) $
$ I(t) = \dfrac{U_{cs}}{R} ⋅ sin(\omega ⋅ t) $
$ I_{cs} = \dfrac{U_{cs}}{R} $
$ I(t) = I_{cs} ⋅ sin(\omega ⋅ t) $
Mivel a tekercs feszültsége áramváltozás hatására megugrik, ezért a feszültsége akkor legnagyobb, amikor a legnagyobb az áram változása (deriváltja). Ez eltolódást eredményez a feszültség és áram függvénye között.
$ I(t) = \dfrac{1}{L} ⋅ \displaystyle\int U(t) \, \,dt $
$ U(t) = U_{cs} ⋅ sin(\omega ⋅ t) $
$ I(t) = \dfrac{1}{L} ⋅ \displaystyle\int U_{cs} ⋅ sin(\omega ⋅ t) \, \,dt $
$ I(t) = \dfrac{U_{cs} ⋅ \omega}{L} ⋅ (-cos(\omega ⋅ t)) $
$ I(t) = \dfrac{U_{cs} ⋅ \omega}{L} ⋅ sin(\omega ⋅ t - 90°) $
$ I_{cs} = \dfrac{U_{cs} ⋅ \omega}{L} $
$ I(t) = I_{cs} ⋅ sin(\omega ⋅ t - 90°) $
Az áram és feszültség között a fáziskülönbség -90°, tehát AC esetén egy tekercsben az áram késik a feszültséghez képest.
A kondenzátor árama feszültségváltozás hatására ugrik meg. Az áramerősség akkor a legnagyobb, amikor a legnagyobbat változik a feszültség, tehát a kondenzátornál is fáziskülönbség van feszültség és áram között.
$ I(t) = C ⋅ \dfrac{dU(t)}{dt} $
$ U(t) = U_{cs} ⋅ sin(\omega ⋅ t) $
$ I(t) = C ⋅ \dfrac{d(U_{cs} ⋅ sin(\omega ⋅ t))}{dt} $
$ I(t) = C ⋅ U_{cs} ⋅ \omega ⋅ cos(\omega ⋅ t) $
$ I(t) = C ⋅ U_{cs} ⋅ \omega ⋅ sin(\omega ⋅ t + 90°) $
$ I_{cs} = C ⋅ U_{cs} ⋅ \omega $
$ I(t) = I_{cs} ⋅ sin(\omega ⋅ t + 90°) $
Az áram és feszültség között a fáziskülönbség 90°, tehát AC esetén egy kondenzátorban az áram siet a feszültséghez képest.