Ellenállások soros kapcsolásakor megoszlik közöttük a tápfeszültség. Nagyobb értékű ellenállásokon több, kisebb értékűeken kevesebb feszültség esik. Felírható a feszültségek és ellenállások viszonya aránypárokkal, amely némi átrendezéssel egyszerűen megjegyezhető, általános képletet ad feszültségosztásra.
$ \dfrac{U_{R1}}{U_{R2}} = \dfrac{R_1}{R_2} $
$ \dfrac{U_{R1}}{U_0} = \dfrac{R_1}{R_1 + R_2} $
$ \dfrac{U_{R2}}{U_0} = \dfrac{R_2}{R_1 + R_2} $
$ U_{R1} = U_{0} ⋅ \dfrac{R_1}{R_1 + R_2} $
$ U_{R2} = U_{0} ⋅ \dfrac{R_2}{R_1 + R_2} $
$ U_{ki} = U_{be} ⋅ \dfrac{R_{keresett}}{R_{összes}} $
A feszültségosztás elve alapján működő, változtatható értékű, három kivezetésű ellenállás. Lehet forgó vagy csúszó, lineáris vagy logaritmikus, egyfordulatos vagy többfordulatos. Két végállása között bármilyen értéket felvehet nullától a gyártó által megadott maximum értékig. Hasonló, de nagyon más működésű alkatrész a forgó jeladó, amely nem ellenállás és nincsenek végállásai sem, valamint léptékekben forgatható.
$ U_{ki} = U_0 ⋅ \dfrac{R_1}{R_1 + R_2 + (R_3 \times R_4)} $
$ U_{ki} = U_0 ⋅ \dfrac{R_2 \times R_3}{R_1+ (R_2 \times R_3)} $
Van olyan, amikor nem lehet rögtön felírni a keresett és az összes ellenállás viszonyát egy törtben, hanem csak több lépcsőben. Kihasználva, hogy párhuzamos kapcsolás esetén a feszülség azonos az ágakban, a képletet először fel kell írni az első elágazásig, majd onnan újabb és újabb törtekkel a többi lépcsőt.
$ U_{ki} = U_0 ⋅ \dfrac{R_2 \times (R_3 + R_4)}{R_1 + R_2 \times (R_3 + R_4)} ⋅ \dfrac{R_4}{R_3 + R_4} $