Camera Obscura
Latinul azt jelenti, hogy sötét kamra. A fényképezőgép őse, egy lencse nélküli eszköz, mely otthon is könnyen elkészíthető. A fénysugarak egy apró lyukon jutnak be a kamrába, az eredmény fordított kép. Hátránya, hogy nagyon kevés fényt tud beengedni, hosszú expozíciós időre van szükség.
Gyújtótávolság
Az apró lyuk és a fényérzékeny anyag távolsága, másnéven fókusztávolság. Minél nagyobb a gyújtótávolság, annál kisebb a látószög (Field of View). Népszerű gyújtótávolságok például a portréfotózásban az 50mm vagy 85mm, ritkán a 135mm. Egy 24-70mm objektív a két érték között tud fokozatmentesen zoom-olni.
Nagyítás
A nagyítás (Magnification) értéke a gyújtótávolság és a tárgytávolság hányadosa. Ezek szerint egy mélységgel rendelkező tárgy közelebbi része nagyobb méretben jelenik meg a képsíkon, mint hátrébb eső részei. Noha ez elhanyagolható távoli objektumok esetén (pl. csoportkép), de torzító hatása egyértelműen látszik közeli téma leképezésekor (pl. szelfin nagy fej).
Fenti ábra szerint:
$ m = \dfrac{f}{z_0} $
Iránypont (Vanishing point)
A nagyítás ellenére az elkészült fényképen az egyenes vonalak egyenesek maradnak, azonban ez nem igaz a párhuzamos vonalakra. A távolba menő egymással párhuzamos vonalak látszólag egy pontban találkoznak, melynek neve iránypont. Művészetekben szándékosan alkalmazzák a figyelem irányítására.
Érdekesség:
Munkácsy Poros út (1874) című festményéből kettő is készült.
Diffrakció
Ha egy hullám útjában a hullámhosszhoz (periódusához) képest nagyobb méretű réssel ellátott akadály van, akkor a nyíláson áthaladó hullámok nagyjából egyenesen haladnak tovább. Ha a nyílás mérete összemérhető a hullámhosszal, akkor elhajlás tapasztalható, tehát a Camera Obscura nyílása nem lehet túl kicsi. A fogalom nem összekeverendő a diszperzióval, ami egy anyag törésmutatójának a hullámhossztól való függése miatti szétszóródás, például az esőcseppeken megtörő fény szivárványt okoz.